Kaució, óvadék vagy előre fizetett bérleti díj: mit fizet a bérlő beköltözéskor?
Kaució, előre fizetett bérleti díj és első havi díj: gyakran egy utalásban érkeznek, de más-más szabály vonatkozik rájuk. Megmutatjuk, mire szolgálnak, kié a pénz, és mi lesz velük a bérlet végén.

Sok bérlet december 31-én jár le vagy hosszabbodik meg, januárban pedig rengeteg új szerződést írnak alá. Kulcsátadáskor gyakran egy utalással rendezik a „három havit előre”, de senki nem írja le, pontosan mi is ez a három havi összeg. A kiköltözéskori viták nagy része ebből a homályból indul.
Beköltözéskor a bérlő akár háromféle pénzt is fizethet. A bankszámlakivonaton egyformán néznek ki, jogilag viszont mindhárom mást jelent.
1. A kaució, jogi nevén óvadék
Mire való? A köznyelv kauciónak hívja, a jogi szakszó az óvadék, ami egyfajta biztosíték. Arra az esetre védi a bérbeadót, ha a bérlő után elmaradt bérleti díj, ki nem fizetett rezsi vagy közös költség, illetve a rendes használatot meghaladó kár marad. A kaució nem előleg, és nem része a bérleti díjnak. Kötelező sem: csak akkor jár, ha a szerződés kiköti.
Kié a pénz? Lényegében a bérlőé. A bérbeadó biztosítékként tartja magánál, és csak a szerződésben rögzített célokra használhatja fel.
Mi lesz vele a végén? Amikor a bérlet megszűnik és visszakapod a kulcsokat, el kell számolni. A jogosan követelhető tételeket le lehet vonni belőle, a maradékot pedig vissza kell adni. Magánbérletnél egyetlen jogszabály sem ír elő fix visszafizetési határidőt. A Ptk. és a lakástörvény a részletek nagy részét a felekre bízza. Ezért a szerződésben kell rögzíteni, mikor jár vissza a pénz, például az átadástól számított 15 vagy 30 napon belül. Azt, hogy mi számít rendes kopásnak és mi kárnak, a levonásokról szóló külön cikkünk tárgyalja a LeasingTrack blogon.
Mennyi a szokásos, és van-e felső határ?
Általában egy- és háromhavi bérleti díj közötti összeget kérnek. Gyakran olvasni, hogy a törvény három hónapban maximálja a kauciót, de ez így nem pontos. A lakástörvény magánbérletre nem szab ilyen korlátot.
Több hazai forrás szerint (e-ingatlanügyvédek, Ingatlanműhely) a havi bérleti díj háromszorosát meghaladó kauciót a bíróság a bérlő kérelmére mérsékelheti. Ezek a Ptk. 6:343. §-ára hivatkoznak. A források ugyanakkor nem egységesek: van, amelyik mást tulajdonít ugyanennek a paragrafusnak, mások pedig merev felső határt csinálnak a szabályból. Ezt tehát kezeld bizonytalanként. Annyi nagy biztonsággal mondható, hogy a háromhavi díjnál magasabb kaució vitatható. Ha ennél többet kérsz vagy kérnek tőled, előbb kérdezz meg egy ügyvédet.
Kamat
A kaució után nem jár kamat, hacsak a szerződés nem ígéri (e-ingatlanügyvédek, Ingatlan Central). Ha mégis megállapodtok kamatban, írjátok le, hol tartjátok a pénzt és milyen kamattal.
Le lehet-e lakni a kauciót?
Elterjedt elképzelés, hogy az utolsó hónapban a bérlő nem fizet, hanem „lelakja” a kauciót. Ha a szerződés nem engedi, ez nem így működik. A kaució a kulcsok visszaadásáig biztosíték marad. A kár gyakran csak átadáskor derül ki, az utolsó rezsiszámlák pedig később jönnek. Aki az utolsó hónapban nem fizet, az egyszerűen tartozásban van. Ha meg akarod engedni a beszámítást, írd bele a szerződésbe. Ha nem, érdemes kifejezetten rögzíteni, hogy a kaució a bérlet alatt nem számítható be a bérleti díjba.
Adó
Bérbeadóként a kaució átvételkor általában nem adóköteles, hiszen vissza kell adni. Az Adópraxis szerint akkor és abban a részében válik bérbeadásból származó jövedelemmé, amikor elmaradt díj, kár vagy hasonló miatt megtartod. Ez jellemzően a bérlet végén történik. Hogy a te esetedben hogyan kell bevallani, azt a könyvelőddel beszéld meg.
2. Az előre fizetett bérleti díj
Mire való? Ez meghatározott jövőbeli hónapok bérleti díja, gyakran az utolsó egy vagy két hónapé. Nem biztosíték, hanem a lakáshasználat ellenértéke.
Kié a pénz? A bérbeadóé. Bérleti díjról van szó, ezért általában a kézhezvételkor számít jövedelemnek, nem akkor, amikor az érintett hónapok elérkeznek. Hogy ez rád hogyan vonatkozik, azt egyeztesd a könyvelőddel.
Mi lesz vele a végén? Az előre kifizetett hónapok maguktól „elfogynak”. Ha a bérlet idő előtt megszűnik, a szerződésnek kell rendeznie, mi lesz a már ki nem lakott hónapokra fizetett díjjal. Egyértelmű kikötés nélkül vitára számíthatsz.
A lényeg: az előre fizetett díjból nem lehet kifizetni az elromlott mosógépet, és a kaucióból sem lehet kifizetni a márciusi bérleti díjat, hacsak a szerződés másként nem rendelkezik. Ha a szerződés „három havi előre” fizetést ír, abban azt is ki kell mondani, mennyi ebből a kaució és mennyi az előre fizetett díj.
3. Az első havi bérleti díj
Ez a legegyszerűbb. Ez az első időszak szokásos bérleti díja, amely beköltözéskor vagy előtte esedékes. A bérbeadóé, ugyanúgy jövedelemnek számít, mint bármely más havi díj, és semmi köze a kaucióhoz. Érdemes leírni, melyik időszakra szól, különösen hónap közbeni beköltözésnél (például „január 10–31., időarányosan”).
A három fizetés egymás mellett
| Kaució (óvadék) | Előre fizetett díj | Első havi díj | |
|---|---|---|---|
| Cél | Biztosíték tartozásra és kárra | Megnevezett jövőbeli hónapok díja | Az első időszak díja |
| Kié a pénz | A bérlőé, a bérbeadónál van | A bérbeadóé | A bérbeadóé |
| A végén | Elszámolás, a maradék visszajár | Elfogy az érintett hónapokra | Nincs mit elszámolni |
| Adóköteles a bérbeadónál | Általában csak megtartáskor | Általában kézhezvételkor | Kézhezvételkor |
Tartsd külön a nyilvántartásban
A legtöbb vita abból fakad, hogy a pénzt egy összegként könyvelték le. A kauciót a saját nyilvántartásodban és a nyugtán is a bérleti díjtól elkülönítve rögzítsd. Ha LeasingTrackot használsz, és a kauciót a bérleti díjaktól külön veszed fel, a bérlet egyenlege tiszta marad: a tartozás tartozásként látszik, nem tűnik el csendben a kaucióban.
Ellenőrzőlista a beköltözéskori fizetésekhez
Aláírás előtt nézd meg, hogy a szerződés:
- Külön tünteti-e fel az összegeket: kaució, előre fizetett díj (és hogy mely hónapokra szól), első havi díj.
- Rögzíti-e a kaució célját: milyen tartozásokat és milyen károkat biztosít, és beszámítható-e a bérleti díjba. Alapesetben nem.
- Rendezi-e a visszafizetés feltételeit: az átadás utáni határidőt, a módját (például melyik bankszámlára), és azt, hogy jár-e kamat.
- Előírja-e a levonások dokumentálását: tételes, írásos elszámolást átadás-átvételi jegyzőkönyvvel, fotókkal, mérőóra-állásokkal és számlákkal.
- Mellé kerül-e aláírt átvételi elismervény (vagy egy utalási közlemény), amely megmondja, mire szolgál az összeg, és mindkét fél aláírta.
Ezek az általános szabályok. A saját szerződésed, adózásod vagy vitád részleteken is múlhat. Ha valami szokatlan, például háromhavi díjnál magasabb a kaució, idő előtt szűnik meg a bérlet, vagy azt kell eldönteni, hogyan vallod be a megtartott kauciót, előbb kérdezz meg egy ügyvédet vagy könyvelőt.
Források
- Kaució vagy óvadék? A lakásbérlet szabályai – e-ingatlanügyvédek
(új lapon nyílik meg) - Albérlet & Kaució = Óvadék, Ptk. 6:343. § – Ingatlanműhely
(új lapon nyílik meg) - A kaució szabályai és kezelése – Ingatlan Central
(új lapon nyílik meg) - Adózik a kaució ingatlan bérbeadása esetén? – Adópraxis
(új lapon nyílik meg) - 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) – Jogtár
(új lapon nyílik meg)


