Közös költség, felújítási alap, rezsi: ki mit fizet egy kiadott lakásban
A társasház a tulajdonostól kéri a pénzt, mégis sokszor a bérlő fizet. Így oszlik meg a közös költség, a felújítási alap és a rezsi, és ezt érdemes leírni a szerződésben, mielőtt jönnek a jövő évi összegek.

Az év vége felé két dolog szokott egybeesni. Sok bérleti szerződést december 31. körül hosszabbítanak meg, és sok társasház ekkor fogadja el a jövő évi költségvetést, gyakran új közös költséggel. Ha a szerződésben csak annyi áll, hogy „a költségeket a bérlő fizeti”, ilyenkor jönnek a viták: ebbe beletartozik az emelés? A felújítási alap? A tetőcserére megszavazott célbefizetés?
Ebben a cikkben összeszedtük az általános szabályokat, a bevett megoldásokat, és azt, amit érdemes papírra vetni.
A ház a tulajdonostól kéri, bármit ír a szerződés
A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény, Tht.) szerint a közös tulajdonban álló épületrészek fenntartásának költsége a tulajdonostársakat terheli, tulajdoni hányaduk arányában, hacsak az SZMSZ másként nem rendelkezik (24. §). A hozzájárulás összegét a közös képviselő közli a tulajdonosokkal, és ő szedi be (43. §).
A bérlőnek nincs szerződése a társasházzal. A bérleti szerződés eldöntheti, hogy kettőtök közül végül ki viseli a költséget, de azt nem írhatja felül, hogy a ház felé ki tartozik.
Ennek a gyakorlatban is súlya van. Ha a közös költség elmarad, a ház a tulajdonossal szemben lép fel, jellemzően fizetési meghagyással. Ha a hátralék eléri legalább három havi közös költség összegét, a közgyűlés akár jelzálogjog bejegyzését is elrendelheti a lakásra (Tht. 30. §).
Ha a szerződés hallgat: a Ptk. alapszabálya
A bérbeadó és a bérlő viszonyában a Ptk. 6:335. §-a az irányadó: a dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. A bíróságok Ptk.-tananyaga szerint a bérlőre csak a rendeltetésszerű használattal járó kisebb költségek tartoznak, például a berendezések és burkolatok karbantartása vagy a tisztasági festés. A nagyobb javítás, a felújítás és a tulajdonhoz kötődő terhek a bérbeadóé.
A tulajdonosra kivetett közös költség sokkal inkább ilyen teher, mint apró fenntartási költség. Ha tehát a szerződés nem rendelkezik róla, számolj azzal, hogy a bérbeadónál marad. Ettől el lehet térni, és a gyakorlatban el is szoktak, de ezt meg kell állapodni.
A három bevett megoldás
1. Benne van a bérleti díjban
A bérbeadó fizeti a háznak, a bérleti díjat pedig úgy állapítja meg, hogy fedezze: „havi 230 000 Ft, amely a közös költséget is tartalmazza.”
- Előny: a bérlőnek egyszerű, a bérbeadó kezében marad a befizetés.
- Hátrány: ha a ház emel, a különbözet a bérbeadót terheli, hacsak a szerződés nem enged díjemelést. Érdemes leírni, milyen közös költséggel számoltatok.
2. A bérlő a bérbeadónak fizeti, az továbbutalja
A bérleti díj és a közös költség két külön tétel, a bérlő mindkettőt neked utalja, te pedig fizetsz a háznak.
- Előny: minden befizetést látsz, és az emelést tisztán tovább tudod hárítani, ha a szerződés leírja, hogyan.
- Hátrány: kicsit több adminisztráció, havonta két összeget kell követni.
3. A bérlő közvetlenül a háznak fizet
A bérlő egyenesen a társasház számlájára utal, általában az albetétszámmal vagy az ajtószámmal.
- Előny: kevesebb pénz megy át rajtad.
- Hátrány: a ház felé továbbra is te felelsz. Ha a bérlő nem fizet, a tartozás a tiéd, és lehet, hogy csak hónapok múlva tudod meg. Ha ezt választod, kérd a befizetés igazolását havonta vagy negyedévente, vagy időnként kérj egyenlegközlőt a közös képviselőtől.
A felújítási alap külön kérdés
Sok társasház két részre bontja a havi befizetést: üzemeltetési közös költségre és felújítási alapra. Emellett előfordul egyszeri célbefizetés is liftre, homlokzatra, tetőre.
Ezek a befizetések a tulajdonos vagyonát gyarapítják, nem a bérlő lakáshasználatát szolgálják. A szabályt magyarázó ügyvédek, például ez az ügyvédi iroda, a felújítási alapba történő befizetést a bérbeadó terhének tekintik, akkor is, ha a közös költség többi részét a bérlő fizeti.
A veszély a homályos megfogalmazás. A „közös költséget a bérlő fizeti” mondatba könnyen beleérthető a felújítási alap, vagy egy felújítás miatt megszavazott nagy emelés is. Ha csak az üzemeltetési részre gondolsz, írd le, és tüntesd fel az összeget is.
Rezsi: többnyire a bérlőé, de nézd meg, mi van a közös költségben
Az áramot, a gázt és – ha van egyedi mérő – a vizet általában a bérlő fizeti fogyasztás alapján, közvetlenül a szolgáltatónak vagy rajtad keresztül. Erről korábban külön cikkben írtunk.
Egy csapda: egyes házakban a közös költség a vizet, a fűtést vagy a melegvizet is tartalmazza, éves elszámolással. Ilyenkor a havi összeg részben fogyasztás, részben fenntartás. Kérj bontást a közös képviselőtől, és rögzítsd a szerződésben, kié a visszatérítés, és ki fizeti a pótbefizetést az éves elszámolás után.
Mit írj a szerződésbe
Néhány mondat sok januári vitát megspórol:
- Külön összegek. A bérleti díjat és a közös költséget külön tüntesd fel, az aktuális havi összeggel, akkor is, ha a bérlő egyben utalja.
- Pontosan mit fizet a bérlő. Például: „a közös költség üzemeltetési részét, jelenleg havi 18 000 Ft-ot; a felújítási alapot és az esetleges célbefizetéseket a bérbeadó fizeti.”
- Ki kinek, mikorra fizet. A bérleti díjjal együtt neked, vagy közvetlenül a háznak, határidővel és számlaszámmal.
- Mi van emeléskor. Például: a bérlő a ház által megállapított összeget fizeti, attól a hónaptól, amikortól az hatályos.
- Értesítés. Írásban szólsz a bérlőnek, mellékelve a közös képviselő értesítőjét vagy a közgyűlési határozatot, meghatározott idővel az esedékesség előtt, például 15 nappal. A decemberben megszavazott, januárra visszamenő emelés ne meglepetés-hátralékként érkezzen.
- Éves elszámolás. Ha a közös költségben rezsi is van, kié a visszatérítés, ki fizeti a különbözetet.
- Igazolás. Ha a bérlő közvetlenül a háznak fizet, hogyan és milyen gyakran igazolja.
Hosszabbításkor egy rövid, írásos szerződésmódosítás az új összegekkel többet ér, mint egy szóbeli „kicsit emeltek”.
Adózásról röviden: hogy a továbbhárított összegek bevételnek számítanak-e, attól is függ, hogyan van megszervezve a fizetés. Ez nem egyszerű kérdés, egyeztesd a könyvelőddel.
Összefoglaló táblázat
| Tétel | Kinek tartozik vele | Általában ki fizeti |
|---|---|---|
| Közös költség (üzemeltetési rész) | A tulajdonos a társasháznak | A bérlő, ha a szerződés így szól; egyébként a bérbeadó |
| Felújítási alap | A tulajdonos a társasháznak | A bérbeadó |
| Célbefizetés felújításra | A tulajdonos a társasháznak | A bérbeadó |
| Áram, gáz, mért víz | A szolgáltatónak (a felhasználó) | A bérlő, fogyasztás alapján |
| Közös költségben elszámolt víz vagy fűtés | A tulajdonos a társasháznak | A bérlő, ha megállapodtatok, éves elszámolással |
| Rendeltetésszerű használattal járó kisebb költségek | — | A bérlő (Ptk. 6:335. §) |
| Nagyobb javítás, építményadó és más tulajdonosi terhek | — | A bérbeadó (Ptk. 6:335. §) |
Tartsd a számokat egy helyen
A legtöbb közösköltség-vita arról szól, hogy mennyi volt az összeg, és mikor változott. Ha a közös költséget és a változásait ingatlanonként rögzíted, kéznél lesz a válasz, amikor a bérlő rákérdez. A LeasingTrackben például minden befizetést kiadásként rögzíthetsz annál az ingatlannál, amelyikhez tartozik, a szerződés és a bérlő befizetései mellett.
Ez a cikk az általános szabályokat mutatja be. A szokatlan helyzetekkel – nagy hátralék, vita a házzal, a felújítási alapot kifejezetten a bérlőre hárító szerződés, önkormányzati lakás – érdemes ügyvédhez fordulni.
Források
- 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (Nemzeti Jogszabálytár)
(új lapon nyílik meg) - 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – bérleti szerződés (6:335. §)
(új lapon nyílik meg) - Ptk. e-learning: A bérleti szerződés (birosag.hu)
(új lapon nyílik meg) - Kit terhel a javítás költsége egy albérletben? – Réder Ügyvédi Iroda
(új lapon nyílik meg) - Társasházi törvény – Wolters Kluwer Jogtár
(új lapon nyílik meg)


