Lakcímbejelentés albérletben: hozzájárulás, szerződés és kiköltözés
Megtilthatod a bérlődnek, hogy bejelentkezzen? Jogot ad-e a lakcím a maradáshoz? Elmondjuk, hogyan működik a lakcímbejelentés albérletben, és mit tehetsz, ha a volt bérlő nem jelentkezik ki.

Sok bérleti szerződés december 31-én jár le, így novemberben és decemberben rengeteg bérlő költözik: bejelentkezik valahová, és kijelentkezik a régi lakásból. A lakcímbejelentésről a bérbeadók szinte mindennél többet kérdeznek, és sok tévhit is kering róla. A hirdetésekben ma is gyakori a „lakcím nem jelenthető be” kikötés, pedig ahogy az Index 2025 márciusi cikke is emlékeztet rá, a bejelentkezés kötelező.
Összeszedtük, hogyan működik ez bérbeadóként és bérlőként.
A bejelentkezés kötelezettség, nem szívesség
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) szerint a lakóhelyet vagy a tartózkodási helyet a be-, illetve kiköltözést követő három munkanapon belül be kell jelenteni. Ha a bérlő nem jelentkezik be, ő szegi meg a szabályt, nem az a bérbeadó, aki „megengedte”.
Ki a szállásadó?
A törvény szerint szállásadó az, aki jogosult másnak a lakás használatát biztosítani. A gyakorlatban ez:
- a tulajdonos, vagy
- a haszonélvező, ha a lakáson haszonélvezeti jog van. Ilyenkor ő nyilatkozik, a tulajdonos hozzájárulása önmagában nem elég.
- Közös tulajdonnál az eljáró tulajdonostárs írásban igazolja, hogy a többiek is hozzájárulnak.
- A bérelt lakásra nézve a bérlő is szállásadónak minősül. Ez a befogadásnál lesz fontos.
Mikor kell a hozzájárulásod, és mikor elég a szerződés?
Az alapszabály az, hogy a lakcímbejelentéshez a szállásadó hozzájárulása kell. A fontos kivétel: nincs szükség külön hozzájárulásra, ha a bérlőnek van olyan érvényes közokirata vagy teljes bizonyító erejű magánokirata, amely feljogosítja a lakás használatára. Ezt a lakcímjelentő lappal együtt kell beadnia.
Egy átlagos albérletnél ez a következőt jelenti:
- Közjegyzői okiratba foglalt szerződés: közokirat, a bérlő ezzel önállóan bejelentkezhet.
- Két tanú előtt aláírt szerződés (a tanúk nevével, lakcímével) vagy ügyvéd által ellenjegyzett szerződés: teljes bizonyító erejű, ez is elég.
- Csak a felek által aláírt egyszerű szerződés: általában nem elég, ilyenkor kell a hozzájárulásod.
Vagyis ha a szerződést két tanú előtt írtátok alá, a bérlőd nélküled is bejelentkezhet. Az Ingatlanmentorok szerint egyes hivatalok a gyakorlatban így is kérik a tulajdonos hozzájárulását. A legjobb tehát, ha a bejelentkezésről előre megegyeztek, és beírjátok a szerződésbe.
Hogyan adhatod meg a hozzájárulást?
Ha szükség van rá, három módon adhatod meg:
- Személyesen: elmész a bérlővel a kormányablakba.
- A nyomtatványon: szállásadóként aláírod a lakcímjelentő lapot.
- Előre, elektronikusan: a magyarorszag.hu Webes ügysegédjében (Ügyfélkapu+ vagy más KAÜ-azonosítás) először nyilatkozol a hozzájárulás módjáról, aztán rögzíted az előzetes hozzájárulást az adott címre. Ezután a bérlő nélküled, akár online is bejelentkezhet.
Ezek a nyilatkozatok illetékmentesek. A kormányhivatal e-ügyintézési listáján szerepel a szállásadói értesítési szolgáltatás is. Érdemes bekapcsolni: így értesítést kapsz, ha valaki bejelentkezik a lakásodba.
A hozzájárulás visszavonása
Az előzetes hozzájárulást ugyanott, a Webes ügysegédben vagy bármelyik kormányablakban módosíthatod vagy vonhatod vissza. Fontos: a visszavonás csak a jövőbeli bejelentésekre vonatkozik, aki már be van jelentve, az bejelentve marad.
A tévhit: „ha bejelentkezik, nem tudom kitenni”
Ez a leggyakoribb félelem, és alaptalan. A lakcímkártya nem tulajdoni lap. A bejelentkezés:
- nem ad tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot,
- nem ad jogot a lakás használatára vagy a maradásra,
- nem akadályozza meg, hogy a szerződés megszűnjön, vagy hogy a bérlőt kiköltöztessék.
A lakásban lakás jogát a bérleti szerződés adja, nem a bejelentkezés. Ha a szerződés megszűnik, a bérlőnek el kell hagynia a lakást, akár be van jelentve, akár nincs. A kiköltöztetésnél a gond rendszerint a rosszul megírt szerződésből vagy a szerződést be nem tartó bérlőből fakad, nem a bejelentkezésből.
Másokat csak írásos hozzájárulással fogadhat be
Itt van beleszólásod. A lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 21. §-a szerint a bérlő a lakásba más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Kivétel a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás alatt született gyermeke. A párjához, a nagykorú gyerekéhez vagy egy barátjához már a te írásos hozzájárulásod kell.
Mivel a bérlő a bérelt lakásra nézve szállásadónak számít, elvben ő maga is aláírhatja valaki más lakcímjelentő lapját. Ettől azonban még nem lesz jogszerű, hogy a hozzájárulásod nélkül beköltözteti az illetőt.
A törvény nem részletezi, hogyan lehet a befogadáshoz adott hozzájárulást visszavonni. Ezért a legbiztosabb, ha már az elején írásban rögzíted a feltételeket: kinek, mennyi időre szól a hozzájárulás, és mi lesz a bérlet végén. Bizonytalan helyzetben kérdezz meg egy ügyvédet.
Ha a volt bérlő nem jelentkezik ki: fiktiválás
Gyakori, hogy a bérlő elköltözik, de nem jelent be új lakcímet, így továbbra is a te lakásodban szerepel. Erre való a lakcím fiktiválása:
- Ki kérheti: a szállásadó, azaz a tulajdonos vagy a haszonélvező (a saját bérleményére a bérlő is).
- Hol: az illetékes hivatalnál. A tatai tájékoztató például az önkormányzati jegyzőt nevezi meg, ezért érdemes előre megkérdezni a helyi önkormányzatnál vagy a kormányablakban, hová kell beadni.
- Mit vigyél: a személyazonosító igazolványodat, a szállásadói minőséged igazolását (az ingatlan adatait vagy a szerződést), a volt bérlő ismert adatait és címét, és lehetőleg a felmondást vagy az átadás-átvételi jegyzőkönyvet.
- Költség: illetékmentes.
- Eredmény: a hivatal a lakcímet fiktív jelzéssel tartja nyilván, a volt bérlő lakcímkártyája érvénytelenné válik. Ha nem jelentett be új címet, „lakcím nélküliként” szerepel. Ha nem tudni, hol tartózkodik, a döntést hirdetményben közlik.
A hivatal elutasíthatja a kérelmet, ha úgy látja, hogy az illető csak átmenetileg nincs a lakásban, például mert még ott vannak a holmijai. A legerősebb bizonyíték egy aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv és az üres lakás. A szerződést, a felmondást és a jegyzőkönyvet tartsd egy helyen. A LeasingTrackben ezek a dokumentumok és a bérlővel váltott üzenetek az ingatlan mellett maradnak, így ha kell, gyorsan előkeresheted őket.
Ellenőrzőlista: mi kerüljön a szerződésbe
- ☐ Forma: két tanú előtt aláírva (név, lakcím, aláírás), ügyvédi ellenjegyzéssel vagy közjegyzői okiratban.
- ☐ Bejelentkezés: bejelentheti-e a bérlő a lakóhelyét vagy a tartózkodási helyét, és te hogyan adod meg a hozzájárulást.
- ☐ Ki lakik ott: a lakók neve, és hogy bárki más beköltözéséhez az előzetes írásos hozzájárulásod kell.
- ☐ Kijelentkezés: a bérlő kiköltözéskor bejelenti az új lakcímét, és ezt igazolja neked.
- ☐ Átadás: mindkettőtök által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv a mérőóra-állásokkal és a kulcsokkal.
- ☐ Elérhetőség: e-mail-cím és telefonszám, amelyen a bérlő a kiköltözés után is elérhető.
Ezek az általános szabályok. A gyakorlat hivatalonként eltérhet, és a szokatlan helyzetekben egyedi tanács kell. Ilyen a haszonélvezet, a közös tulajdon, egy régóta befogadott lakó vagy egy vitás kiköltözés. Ezekben az esetekben fordulj ügyvédhez vagy közjegyzőhöz.
Források
- Index: Megtilthatja-e a bérbeadó a bérlőnek a lakcímbejelentést? (2025. március 27.)
(új lapon nyílik meg) - 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.)
(új lapon nyílik meg) - 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény)
(új lapon nyílik meg) - Webes ügysegéd – szállásadói ügyek
(új lapon nyílik meg) - Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal – Elektronikus ügyintézés
(új lapon nyílik meg) - Tata – Lakcímrendezés, lakcímfiktiválás
(új lapon nyílik meg) - Ingatlanmentorok – Lakcímbejelentés albérletben
(új lapon nyílik meg)


