Október vége van, és sokan már most nézik a vonat- vagy repülőjegyeket karácsonyra és szilveszterre. Mielőtt elindulsz, szánj egy fél órát a lakásra is, amit magad mögött hagysz. Ha egy üres lakásban elfagy és megreped egy cső, napokig folyhat a víz, mire bárki észreveszi. A kár ilyenkor a padlót, a falakat, sokszor az alattad lakók lakását is eléri.

A jó hír, hogy a legtöbbet néhány egyszerű lépés teszi, ami szinte semmibe nem kerül. Íme egy lista, ami bárhol használható, ahol albérletben laksz.

1. Először nézd meg a bérleti szerződést

Mielőtt bármit átállítanál, vedd elő a szerződést, és keress benne három dolgot:

  • Minimális fűtési előírás. Egyes szerződések kikötik, hogy télen egy bizonyos hőmérsékletet tartani kell, vagy hogy a fűtést nem szabad teljesen lekapcsolni.
  • Bejelentési kötelezettség hosszabb távollétnél. Sok szerződés kéri, hogy szólj a bérbeadónak, ha néhány napnál tovább nem leszel otthon.
  • Bejutás a lakásba. Nézd meg, mit ír a szerződés arról, hogy vészhelyzetben a bérbeadó bemehet-e, és kell-e kulcsot hagynod valakinél.

Ha a szerződés ezekről hallgat, attól még vannak szabályok. A legtöbb országban a bérlőtől elvárják, hogy gondosan bánjon a lakással, és a károkat haladéktalanul jelezze; Magyarországon is ez az általános elv. A részletek országonként eltérnek, ezért ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a bérbeadót.

2. A fűtést ne kapcsold ki, csak vedd vissza

A legfontosabb: ne zárd el teljesen a fűtést, hanem állítsd alacsonyra. Sok termosztáton és kazánon van fagyvédelmi vagy „szabadság” üzemmód, pont erre a helyzetre.

Mennyire lehet levenni? A javaslatok eltérnek. A brit British Gas szerint legalább 7 °C-on érdemes tartani a termosztátot akkor is, ha nem vagy otthon, az amerikai Vöröskereszt pedig hideg időben, távollét esetén nagyjából 13 °C-ot (55 °F) javasol minimumnak. Ha a lakás falai rosszul szigeteltek, a csövek külső fal mentén futnak, vagy fűtetlen pince, garázs van alattad, inkább a magasabb értéket válaszd. Ha a szerződés konkrét fokot ír elő, az a mérvadó.

Néhány gyakorlati tipp:

  • Ha programozható a termosztát, figyelj, hogy távollétedben éjszakára se kapcsoljon le.
  • Távfűtéses vagy központi fűtésű házban a radiátorszelepeket ne tekerd nullára. A hópehely vagy csillag (*) jelölés általában a fagyvédelmi állás.
  • Ha elektromos hősugárzóval fűtesz, ne hagyd felügyelet nélkül bekapcsolva; kérdezd meg a bérbeadót, mit javasol.

3. Keresd meg a főelzárót, és hosszabb útnál zárd el

A főelzáró az a csap, amellyel az egész lakás vízellátását el lehet zárni. Lakásban gyakran a mosogató alatt, a fürdőszobában, a vízóra mellett vagy egy szekrényben van, társasházban néha a lépcsőházi aknában, családi háznál a vízóraaknában.

Keresd meg most, amíg nincs baj, és próbáld ki, hogy forog-e. Ha évek óta senki nem nyúlt hozzá, beragadhat. Ha nem mozdul, ne erőltesd, szólj a bérbeadónak.

Hosszabb távollétnél a biztosítók azt javasolják, hogy zárd el a vizet a főelzárónál; a brit biztosítói szövetség, az ABI is ezt tanácsolja nyaralás vagy üresen hagyott lakás esetén. Elzárás után a csapok megnyitásával kiengedheted a csövekben maradt vizet, aztán zárd vissza őket.

Egy fontos kivétel: egyes rendszerekben a fűtés is a vízhálózatra támaszkodik, például a kombi kazánnak hálózati víznyomás kell. Mielőtt elzárod a vizet, kérdezd meg a bérbeadót, hogy nálad ez biztonságos-e.

4. A csöpögő csapról kérdezd a bérbeadót

Erről ellentmondásos tanácsokat fogsz olvasni. Főleg amerikai források azt javasolják, hogy hagyj egy csapot csöpögni, hogy a víz mozgásban maradjon. Az európai, különösen a brit tanácsok inkább az ellenkezőjét mondják: a csöpögő csapot meg kell javítani. Hogy nálad mi a jó, az az épület vezetékrendszerén, a hidegen és a vízdíj elszámolásán is múlik. Ne találgass, kérdezd meg a bérbeadót.

5. Engedd a meleget a csövekhez

A cső ott fagy el, ahová nem jut el a meleg: a konyhaszekrény mélyén, a mosdó alatt, egy csukott ajtó mögötti hideg helyiségben.

  • Hagyd nyitva a belső ajtókat, hogy a meleg egyenletesen eloszoljon.
  • Nyisd ki a mosogató és a mosdó alatti szekrényajtót, és azokat is, amelyek mögött cső vagy vízmelegítő van.
  • Csukd be rendesen az ablakokat, és nézd meg, nem maradt-e bukóra nyitva valamelyik.
  • Ha kertes házban bérelsz, kérdezd meg a bérbeadót a kerti csap és a vízóraakna téliesítéséről is.

6. Hagyj kulcsot és vészhelyzeti elérhetőséget, és szólj a bérbeadónak

Ha távollétedben eltörik egy cső, az a legfontosabb, hogy valaki gyorsan be tudjon jutni. Intézd el, hogy legyen:

  • kulcs a közelben: egy barátnál, szomszédnál vagy a bérbeadónál, ha a szerződés ezt megengedi;
  • vészhelyzeti kapcsolattartó telefonszámmal, és mondd meg azt is, hogyan érnek el téged útközben;
  • üzenet a bérbeadónak arról, mikor indulsz, mikor jössz vissza, hogyan állítottad be a fűtést, elzártad-e a vizet, és kinél van kulcs.

A legjobb írásban szólni, hogy később ne legyen vita arról, miben maradtatok. Ha a bérbeadód LeasingTracket használ, az ott küldött üzenet dátummal együtt rögzíti a távollétedet és a kapcsolattartó adatait, a bérleti szerződéseddel egy helyen.

7. Olvasd el a lakásbiztosításodat

Ha van ingóság- vagy bérlői biztosításod, nézd meg, mi történik, ha a lakás üresen áll. Sok kötvény korlátozza a fedezetet, ha a lakásban egy bizonyos ideig senki sem lakik. A brit pénzügyi ombudsman szerint ez az időszak jellemzően 30 vagy 60 nap, utána például a lopásra vagy a csőtörésből eredő vízkárra már nem feltétlenül terjed ki a biztosítás. Egyes kötvények azt is előírják, hogy a fűtésnek bekapcsolva kell maradnia, vagy a vizet el kell zárni.

A feltételek biztosítónként és országonként eltérnek. Keresd meg a saját kötvényedben a „lakatlan”, „üresen álló” vagy „huzamos távollét” kifejezéseket, és ha hosszabb időre utazol, előre jelezd a biztosítónak.

8. Amikor hazaérsz

Mielőtt kipakolsz, járd végig a lakást. Nézd meg, nincs-e nedves folt a plafonon vagy a falon, víz a padlón, és folyik-e a víz a csapokból.

Ha úgy tűnik, elfagyott egy cső:

  • Csak kíméletesen melegítsd. Fűtsd fel a helyiséget, vagy használj hajszárítót, meleg (nem forró) törölközőt. Nyílt lángot, forrasztólámpát vagy forró vizet soha ne használj, mert a hirtelen hőtől a cső megrepedhet.
  • Nyisd meg a csapot, amelyhez a cső vezet, hogy az olvadó víz el tudjon folyni.
  • Olvadás közben figyeld, nem szivárog-e. A jég eltömítheti a repedést, és a víz csak akkor indul meg, amikor elolvad.
  • Azonnal szólj a bérbeadónak, akkor is, ha látszólag gond nélkül kiolvadt. Egy kis repedés nem mindig látszik rögtön.

Ha a cső eltört, azonnal zárd el a vizet a főelzárónál, kapcsold le a fűtést és a vízmelegítőt, fotózd le a kárt, és értesítsd a bérbeadót. Ha a víz átfolyik az alsó lakásba, a szomszédokat is figyelmeztesd.

Ki fizeti a csőtörést?

Erre nincs egyetlen válasz. Függ az adott ország bérleti jogától, a szerződésedtől és attól, hogyan keletkezett a kár. Általában az épület vezetékeinek javítása gyakran a bérbeadót terheli, de ha a bérlő megszegte a szerződést, például teljesen lekapcsolta a fűtést, vagy nem jelezte a hosszabb távollétet, tőle is követelhetik a költség egy részét. A biztosítás (a bérbeadó épület- és a te ingóságbiztosításod) ezt tovább árnyalhatja.

Nézd meg a szerződésedet, és ha komoly számlát kapsz, mielőtt bármit kifizetnél, kérj tanácsot jogásztól vagy egy bérlőket segítő szervezettől.

Röviden

  • Szerződés: fűtési minimum, távollét bejelentése, bejutás.
  • Fűtés bekapcsolva, alacsony vagy fagyvédelmi fokozaton.
  • Főelzáró megkeresve; hosszabb útnál elzárva (előtte kérdezz).
  • A csöpögő csapról a bérbeadó dönt.
  • Belső és szekrényajtók nyitva.
  • Kulcs és vészhelyzeti kontakt; írásos üzenet a bérbeadónak.
  • Biztosítás: üresen állásra vonatkozó korlátozások.
  • Hazaérve: csak kíméletes melegítés, és azonnali bejelentés.

Jó utat, és száraz lakást, amikor hazaérsz.