Október elején Közép- és Kelet-Európa nagy részén beindul a fűtés, és ilyenkor kezdik a gázszerelők és a kéményseprők is azt mondani, hogy „legkorábban novemberben”. Ha valami télen elromlik a kiadó lakásban, az legnagyobb eséllyel a kazán, és jellemzően az első igazán hideg éjszakán.

Ez a lista a megelőző karbantartásról és a költségek megosztásáról szól. A mérőóra-leolvasásról és a gázszámláról korábbi fűtéses cikkünkben írtunk. A szabályok országonként eltérnek: az alábbiakban az általános elvet olvasod, a helyi szabályokat pedig ott jelezzük, ahol érdemes utánanézni.

1. Fűtés: most kezdd, ne az első fagynál

Foglalj időpontot a kazán éves karbantartására. Egy szakember által elvégzett éves átvizsgálás a legjobb védelem a januári esti telefonhívás ellen. Ezen a héten hívd fel a szerelőt, mert a megbízható szakik sok helyen novemberre már be vannak táblázva. A gyártók garanciája is gyakran rendszeres karbantartáshoz kötött, ezt nézd meg a garanciajegyen.

Vannak országok, ahol ez kifejezetten jogszabályi kötelezettség. Az Egyesült Királyságban például a bérbeadónak évente gázbiztonsági ellenőrzést kell végeztetnie Gas Safe-regisztrált szerelővel, és a jegyzőkönyv másolatát 28 napon belül át kell adnia a bérlőnek (NRLA). Ez brit szabály, csak példaként említjük. Nézz utána, mi vonatkozik arra az országra, ahol a lakásod van.

Nézd meg a nyomást. Zárt rendszerű fűtésnél a manométer hidegen jellemzően 1–1,5 bar körül áll, de mindig a kazán kézikönyve a mérvadó. Ha a nyomás újra meg újra leesik, valahol szivárog a rendszer. Ilyenkor nem elég utántölteni, szakembert kell hívni.

Légtelenítsd a radiátorokat. Ha a radiátor teteje hideg, az alja meleg, levegő van benne. A légtelenítő kulcs fillérekbe kerül. Utána nézd meg újra a nyomást, mert a légtelenítéstől csökken.

Védd a csöveket a fagytól. Keresd meg azokat a csöveket, amelyek fűtetlen helyen futnak: pince, garázs, külső fal, kerti csap. A szabadon futó csöveket szigeteld, a kerti csapot zárd el és engedd le. Mutasd meg a bérlőnek, hol a fő vízelzáró. Ha csak egy dolgot jegyzel meg ebből a cikkből, ez legyen az.

Próbáld ki a termosztátot. Cseréld ki az elemet a vezeték nélküli termosztátban, ellenőrizd a programot, és győződj meg róla, hogy a bérlő tudja kezelni. A „nem megy a fűtés” hívások jó része lemerült elemen múlik.

2. Kémények és égéstermék-elvezetők

Minden tüzelőberendezésnek működő égéstermék-elvezető kell. Sok országban a kémény ellenőrzése kötelező, és meghatározott időközönként történik.

Magyarországon a lakossági kéményseprés 2016 második fele óta ingyenes. A szilárd tüzelésű berendezések kéményét évente, a gázüzemű és zárt égésterű berendezésekét kétévente ellenőrzik (Katasztrófavédelem). Társasházban a kéményseprő írásban értesít, és sormunkában jön ki. Családi háznál viszont neked (vagy a bérlőnek) kell időpontot foglalni, mert oda nem mennek ki automatikusan (Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság). Az ingatlan használója, vagyis kiadott lakásnál általában a bérlő, köteles beengedni a kéményseprőt. Ha az ingatlanba gazdálkodó szervezet van bejegyezve (például céges székhely), a szolgáltatást kéményseprő vállalkozástól kell megrendelni, és fizetni kell érte.

Más országokban ez egészen másképp működik. Van, ahol a kéményseprő helyi engedélyes monopólium, máshol szabadon választhatsz szolgáltatót. A helyi szabályt mindenképp nézd meg.

3. Füst- és szén-monoxid-érzékelő

A szén-monoxid szagtalan, és a fűtési szezonban minden évben megszaporodnak a mérgezések. Egy CO-érzékelő nem drága. Tegyél egyet minden helyiségbe, ahol gázkazán, gázbojler, cirkó vagy kályha van, és szintenként egy füstérzékelőt is.

Hogy kötelező-e, az országtól függ. Angliában például 2015 óta minden lakószintre kell füstérzékelő, 2022. október 1-je óta pedig CO-érzékelő minden olyan lakóhelyiségbe, ahol fixen beépített tüzelőberendezés van (a gáztűzhely kivétel) (Shelter England). Ahol nem kötelező, ott is olcsó és észszerű döntés. Kérd meg a bérlőt, hogy havonta egyszer nyomja meg a tesztgombot.

4. Kívül és az épületen

  • Ereszcsatorna és lefolyó: szedd ki belőle a leveleket. A dugulásnál a víz kifolyik, lefut a falon, és tavaszra kész a vizes fal.
  • Ablak- és ajtótömítések: a kiszáradt tömítés huzatot, magasabb fűtésszámlát és páralecsapódást jelent. Az öntapadós tömítőcsík olcsó, és gyorsan felrakható.
  • Szellőzőrácsok: maradjanak szabadon. A gázkészülékeknek szükségük van rájuk, a bérlők viszont néha leragasztják őket a huzat miatt.
  • Tető és homlokzat: egy gyors pillantás az őszi viharok után, nem hiányzik-e cserép, nincs-e új repedés.

5. Biztosítás: nézd meg, mielőtt szükség lenne rá

Vedd elő a lakásbiztosítási kötvényt, és olvasd el. Fedezi a csőtörést és a beázást? Sok biztosító korlátozza a fagykár térítését, ha a lakás üresen, fűtetlenül állt, vagy nem zárták el a vizet. Nézd meg, mit vár el a biztosítód (például minimális hőmérsékletet vagy rendszeres ellenőrzést üresen álló lakásnál), és ezt add tovább a bérlőnek is. Szólj neki arról is, hogy a saját holmiját csak a saját ingóságbiztosítása fedezi.

Ki mit fizet?

A pontos megosztást a helyi jog és a bérleti szerződés határozza meg, de a fő vonalak a legtöbb országban hasonlók:

Tétel Általában fizeti
Mindennapi karbantartás: légtelenítés, termosztátelem, szabad szellőzők Bérlő
Rendeltetésellenes használatból, gondatlanságból eredő kár Bérlő
Kazáncsere, nagyobb javítás, az épület vezetékrendszerének hibája Bérbeadó
Éves kazánkarbantartás Szürke zóna: írd bele a szerződésbe
Kéményseprési díj (ahol van ilyen) Szürke zóna: írd bele a szerződésbe

Magyarországon a lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) 13. §-a szerint, ha a felek másként nem állapodnak meg, a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásával és felújításával kapcsolatos költség a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költség a bérbeadót terheli. Az épület felújítása vagy a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkákról a bérbeadó köteles gondoskodni (Lakástörvény, Jogtár). Ennek nagy része szerződéssel eltérően is rendezhető, ezért olyan fontos, mi áll a bérleti szerződésben.

A gyakorlati tanács: nevesítsd a szerződésben az éves kazánkarbantartást és a kéményseprési díjat. Írd le, ki szervezi, ki fizeti, és hogy a bérlő köteles biztosítani a bejutást. Egy mondat most, és nincs vita februárban. Ami nem illik bele egyértelműen a táblázatba, azt érdemes ügyvéddel vagy könyvelővel átbeszélni.

Tartsd egy helyen a papírokat

A karbantartás és a kéményseprés után lesz egy csomó igazolásod, számlád és jegyzőkönyved. Tedd el őket úgy, hogy meg is találd, mert később a biztosító, egy vevő vagy egy hatóság is kérheti. A LeasingTrackben ezeket a dokumentumokat az ingatlan mellett tárolhatod, a bérlő pedig az alkalmazásban jelezheti a hibát, így a csöpögő radiátorról már októberben tudsz, nem csak januárban.

Téli üzenet a bérlőnek

Másold ki, igazítsd a lakáshoz, és küldd el az első fagy előtt:

Téli tudnivalók a lakáshoz

  • A fő vízelzáró itt van: [hely]. Csőtörésnél először ezt zárd el, utána hívj.
  • Kérlek, akkor se kapcsold ki teljesen a fűtést, ha pár napra elutazol. A fűtetlen helyiségben elfagyhatnak a csövek.
  • Naponta néhányszor szellőztess röviden, de alaposan, ne bukóra nyitott ablakkal. Így nem lesz penész.
  • Ne takard le a szellőzőrácsokat, és ne zárd el a kazán levegőellátását.
  • Havonta egyszer nyomd meg a füst- és CO-érzékelő tesztgombját. Ha sípol, szólj.
  • A kéményseprő / kazánszerelő [dátum]-án jön. Kérlek, oldd meg, hogy valaki beengedje.
  • Ha egy radiátor hideg marad, folyamatosan esik a nyomás, vagy égett szagot érzel, szólj azonnal. Gázszagnál hagyd el a lakást, és először a gázszolgáltató hibabejelentőjét hívd.

Egy óra átnézés októberben sokkal olcsóbb, mint egy vasárnapi sürgősségi vízszerelő januárban, a bérlőd pedig egész télen melegben lesz.