Október végén újra beindul a fűtés. A gázkazán a nyári szünet után ismét dolgozik, a kályhába megint tűz kerül, és a szén-monoxid-mérgezések száma minden télen pont ilyenkor nő meg. Korábban írtunk már a fűtési hibákról, a karbantartásról, a biztosításról és a lakásátadásról. Most a mennyezeten és a falon lévő két kis készülékről lesz szó, és arról a kérdésről, amit bérbeadók és bérlők is sokszor feltesznek: kinek a dolga mindez?

Röviden: országonként más a szabály, Németországban pedig még tartományonként is. Lent megtalálod, mi igaz mindenhol, néhány konkrét példát a különböző országokból, és egy ellenőrzőlistát, amit akár már ezen a héten végigvehetsz.

Mit érzékel az egyik, és mit a másik?

A füstérzékelő a levegőben lévő füstrészecskékre reagál. Korán szól, ha tűz van, és ez főleg éjjel számít, amikor alszol. A gázszivárgást és a szén-monoxidot viszont nem jelzi.

A szén-monoxid-érzékelő (CO-érzékelő) a levegő CO-tartalmát méri. Szén-monoxid akkor keletkezik, ha a tüzelés nem tökéletes: gázkazánban, átfolyós vízmelegítőben, konvektorban, kályhában, kandallóban vagy cserépkályhában, főleg ha eldugult a kémény, vagy kevés a levegő a helyiségben. Nem látod és nem érzed a szagát, az első tünetek (fejfájás, szédülés, fáradtság) pedig könnyen összetéveszthetők egy megfázással.

Két külön készülékről van szó, két külön feladattal. Kapható kombinált füst- és CO-érzékelő is, de egy sima füstérzékelő nem figyelmeztet a szén-monoxidra, és fordítva.

Milyen szabványt keress?

Az EU-ban a dobozon és magán a készüléken nézd meg ezeket:

  • EN 14604 – füstérzékelőknél (Magyarországon MSZ EN 14604 jelöléssel is találkozhatsz)
  • EN 50291 – CO-érzékelőknél (lakossági használatra az EN 50291-1)

Emellett legyen rajta CE-jelölés is. A szabványjelölés nélküli, nagyon olcsó érzékelőn nem érdemes spórolni.

Mindkét készülék elhasználódik. A füstérzékelők többsége nagyjából tíz évre készül, és a CO-szenzorok élettartama is véges. Sok készülék hátoldalán ott a csere- vagy a gyártási dátum, egyesek pedig sípolással jelzik, ha lejártak. Ezt a dátumot vedd határidőnek.

Hova kerüljenek?

A pontos előírások helyenként eltérnek, de ez az általános gyakorlat szinte mindenhol érvényes:

  • A füstérzékelő a mennyezetre kerül, a helyiség közepe tájára: a hálószobákba és az előszobába vagy folyosóra, amerre kimenekülnél. Minden lakott szinten legyen legalább egy.
  • Konyhába és fürdőszobába ne tedd a füstérzékelőt, mert a gőz és a főzés miatt feleslegesen riaszt. Konyhába hőérzékelő vagy kifejezetten konyhai típus való.
  • A CO-érzékelő abba a helyiségbe kerül, ahol a tüzelőberendezés van (kazán, konvektor, kályha, kandalló). Ha valaki a közelében alszik, a hálószobába is tegyél egyet.
  • A CO-érzékelő elhelyezésénél kövesd a gyártó útmutatóját. Gyakori ajánlás, hogy 1–3 méterre legyen a berendezéstől, távol az ablaktól, a szellőzőtől és a tűzhely gőzétől.

Ki a felelős? Konkrét példák

A példákból látszik, mennyire eltérnek a szabályok. Ez összefoglaló, nem jogi tanácsadás, és a jogszabályok változnak, ezért mindig nézd meg a hatályos szöveget ott, ahol az ingatlanod van.

Magyarország

Itthon nincs általános kötelezettség CO-érzékelő felszerelésére egy régebbi, hosszú távra kiadott lakásban. Van viszont két fontos kivétel:

  • Új épület nyitott égésterű berendezéssel. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi törvény alapján 2013 októbere óta az az új épület, amelyben nyitott égésterű tüzelőberendezés működik, csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha CO-érzékelőt szereltek fel benne (Weborvos, 2013; e-gépész). Nyitott égésterű az a berendezés, amely a helyiség levegőjét használja az égéshez, például sok régebbi átfolyós vízmelegítő és konvektor.
  • Rövid távú kiadás (szálláshely). A magánszálláshelyek 2023 óta érvényes minősítési feltételei szerint füst- és CO-érzékelő is kell, ha a szállást bármilyen tüzelőanyagot égető berendezéssel fűtik (gázkazán, konvektor, kályha, kandalló, cserépkályha) (Netkazán, 2023. április). Egy másik forrás már 2022-től számolja a kötelezettséget, ezért ha rövid távra adsz ki, nézd meg az aktuális minősítési feltételeket.

Ahol nincs is kötelező előírás, ott is igaz: egy kis lakásban, ahol gázkészülék működik, a CO-érzékelő ára elenyésző a kockázathoz képest.

Németország

Mind a 16 tartományban kötelező a füstérzékelő a lakásokban, legalább a hálószobákban, a gyerekszobákban és az onnan kivezető folyosókon. A felszerelés a bérbeadó dolga, és a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság szerint a bérlőnek ezt akkor is tűrnie kell, ha már saját érzékelőt szerelt fel (BGH, VIII ZR 290/14). Azt viszont, hogy ki tartja működőképes állapotban, a tartományi építési szabályzat dönti el. Bajorországban, Berlinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában például a lakás használója, hacsak a tulajdonos át nem vállalja. Rajna-vidék-Pfalzban, Saar-vidéken és Türingiában a tulajdonos. Több tartománynál a megjelent összefoglalók egymásnak is ellentmondanak (ARAG-áttekintés), ezért a tartomány hatályos építési szabályzatát (Landesbauordnung) érdemes elolvasni. Sok bérbeadó a bérleti szerződésben egyszerűen magára vállalja a karbantartást, így nincs vita.

Franciaország

A füstérzékelő (DAAF) 2015 márciusa óta minden lakásban kötelező. A Service-Public szerint a tulajdonos szereli fel az NF EN 14604 jelölésű készüléket, és az átadás-átvételkor (état des lieux) ellenőrzi, hogy működik-e. Bútorozatlan lakásnál a bérlő gondoskodik a karbantartásról, szükség esetén az elem vagy a készülék cseréjéről. Bútorozott és szezonális kiadásnál minden, az elem is, a tulajdonost terheli. A régebbi cikkek, amelyek mindent a bérlőre hárítanak, elavultak.

Anglia

A 2022. október 1-jétől módosított Smoke and Carbon Monoxide Alarm Regulations szerint a bérbeadónak minden lakott szintre füstérzékelőt, és minden olyan helyiségbe CO-érzékelőt kell szerelnie, ahol beépített tüzelőberendezés van (a gáztűzhely kivétel). Minden új bérlet első napján ellenőriznie kell, hogy működnek-e, és ha hibát jeleznek neki, javítania vagy cserélnie kell. A rendszeres tesztelés a bérlő feladata. Ha a bérbeadó nem teljesíti az önkormányzat felszólítását, akár 5000 font bírságot kaphat (GOV.UK útmutató). Skóciának, Walesnek és Észak-Írországnak saját szabályai vannak.

Hogyan teszteld?

  • Nyomd meg a tesztgombot, és tartsd lenyomva, amíg meg nem szólal. Ez az elemet, az elektronikát és a hangjelzőt ellenőrzi. Sok gyártó havonta javasolja, de legalább minden átadáskor és minden fűtési szezon elején tedd meg.
  • Nézd meg a dátumot a hátoldalon. A lejárt készüléket akkor is cseréld le, ha a tesztgombra még megszólal.
  • Portalanítsd óvatosan puha ecsettel vagy porszívóval. Soha ne fesd le.
  • Ne igazi füsttel vagy gázzal teszteld. Otthon a tesztgomb elég. A hálózatról működő vagy összekapcsolt rendszereket villanyszerelőnek kellhet átnéznie.

Ellenőrzőlista

Átadáskor (beköltözéskor és kiköltözéskor)

  • Minden érzékelőt vegyél fel az átadás-átvételi jegyzőkönyvbe: típus, hely, szabvány, elemes vagy hálózati, lejárati dátum.
  • Nyomjátok meg együtt a tesztgombot, és írjátok be, hogy működött. Sokat segít egy fotó minden érzékelőről a dátumcímkével.

A bérleti szerződésben

  • Rögzítsétek, ki cseréli az elemet, ki cseréli a hibás vagy lejárt készüléket, és hogyan kell jelezni a hibát. Ahol a jogszabály ezt már eldönti (mint Franciaországban vagy Angliában), a szerződés ehhez igazodjon. Ahol nem, ott állapodjatok meg.
  • Kérd meg a bérlőt, hogy ne szerelje le az érzékelőt, ne vegye ki belőle az elemet, és ha csipog, jelezze, ne hagyja figyelmen kívül.

Minden évben, a fűtési szezon előtt

  • Teszteld az összes érzékelőt, és nézd meg a lejárati dátumukat.
  • Rendeld meg a kazán karbantartását és a kéményellenőrzést. Az érzékelő szól a bajról, de nem javítja meg.

Ha megszólal vagy meghibásodik

  • Ha a CO-érzékelő riaszt: nyiss ablakot, kapcsold ki a berendezést, ha ez biztonságosan megoldható, menjen ki mindenki, és ha valaki rosszul érzi magát, hívd a 112-t vagy a gázszolgáltató hibabejelentő számát. A berendezést csak akkor használd újra, ha szakember átnézte. Utána szólj a bérbeadónak.
  • Ha a füstérzékelő szól: először nézd meg, van-e tűz. Ha igen, menj ki, és hívd a 112-t.
  • Ha csipog vagy nem megy át a teszten: a bérlő jelzi, a felelős fél pedig gyorsan cseréli az elemet vagy a készüléket. A lakás ne maradjon hetekig működő érzékelő nélkül.

Ha LeasingTracket használsz, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet és az érzékelőkről készült fotókat az ingatlan dokumentumai között tarthatod, a bérlő pedig karbantartási bejelentésként jelezheti a hibás érzékelőt. Így mindkettőtöknél dátummal megvan, mikor jelezték és mikor javították a hibát.

Nézd meg a helyi szabályt

Ez a cikk az általános képet és néhány országos példát mutat be. Nem fed le minden országot, és a részletek (melyik helyiség, melyik épület, ki fizet) idővel változnak. Minden fűtési szezon előtt nézd meg a hatályos szabályt ott, ahol az ingatlanod van: a kormányzati portálon, az építésügyi hatóságnál vagy a katasztrófavédelemnél, esetleg egy bérbeadói vagy bérlői szervezetnél. Konkrét ügyben, főleg ha már történt baj, kérdezz ügyvédet.

A legbiztonságosabb megoldás nem bonyolult: szabványos érzékelők a megfelelő helyen, minden átadáskor tesztelve, és egy világos megállapodás arról, ki mit csinál.